Mert szeretünk a csokiról írni

A kakaó útja Európába:

Bár Kolumbusz Kristóf is ivott a „csoda italból”, a kakaó igazi felfedezője Hernán Cortés volt. 

Egy aszték legenda szerint a kakaóbab Tollas Kígyóistentől, Quetzalcóatl-tól kapták az istenék italát. A Tollas Kígyó hátrahagyta azt, de meghagyta az emberi lényeknek, hogy visszatér még. 

Amikor a szakállas Cortés partra szállt a mai Mexikó területére, az őslakók azt hitték róla, hogy Ő a visszatérő Kígyóisten. Az őslakók uralkodójukhoz  Montezumához vezették a felfedezőt, aki felszolgáltatta neki az isteni italt. 

Cortés felismerte az italban rejlő valódi értéket, miszerint serkentő hatású, tápláló, és a katonái is kaptak a nedűből. Ez volt az aztékok végzetes hibájuk. Ugyani Cortéz ezek után elfoglalta az ősi ültetvényeket, és annyira vérszemet kapott, hogy magának akarta az összes azték kincset és lemészárolta az őslakókat. Ezután a spanyol  konkvisztádor hazavitte a kakaóbabok titkát, és a 17. századig az ország határain belül maradt. Nem terjedt el Európában, persze a spanyolok se fogyasztották szívesen, mivel nagyon keserű volt. Először a mexikói spanyol apácák fogyasztatták úgy, hogy cukrozták az italt.

1600-as években terjedt el igazán a csokoládé Európában II. Károly uralkodása idején, mikor Chocolate House nevű londoni kisvendéglőben forró csokit kínáltak a vendégeknek.

A 18. században patikákban is árultak különböző kakaó tartalmú gyógyszereket, mivel nagyon jó hatással van a gyomorrontásra. 1706-ban külön bejegyzést kapott az értelmező kéziszótárban is a csokoládé, miszerint „Jól ismert, így nincs szükség egyéb magyarázatra.” Ez idő alatt elkészültek az első bonbonok is, mely kirobbanó sikere volt a francia arisztrokáciában.

Az első csokoládégyár Bristolban épült 1728-ban, végül létrehozták a mai táblás csokoládét 1842-ben.

1867-ben a Francia Akadémián megállapították tudományos alapokon a tökéletes csokoládé receptet.

C.J. van Houten 1828-ban feltalálta a kakaó sajtológépet, lehetőséget adva a tömeggyártásnak.

Az első tejcsokoládé szelet forgalmazása 1876-ban kezdődött Svájcban a Nestlé fivérek által.

Rodolphe Lindt a berni csoki gyárban 1880-ban fedezett fel az élelmiszeriparban egy olyan csokoládéfinomítási eljárást, amit ma kenőgyúrásnak (konsolásnak) hívnak, így jött létre a lágy fondant csokoládé.

Napjainkban új impulzust kapott a csokoládé. Világszerte egyre több és több vásárló olyan csokoládét keres, ami ízletes, de egyben egészséges is a szervezetnek. Az új fejlesztések más példái azok a csokoládék, amelyeket inulinnal és oligofruktózzal( 100%-ban növény élelmi rost) gyarapítanak, és ezek segítik a hasznos bifidus baktériumok növekedését. Vagy az olyan csokoládé, amely tejcsokoládé ízű, de a tejet rizsporral helyettesítik, így laktózmentes lesz. A rizspor kitűnő ízt ad a csokoládénak és fogyasztható lesz tejallergiások vagy laktóz érzékenyek számára is.

Köszönjük, hogy elolvastad. :)